Őszinte leszek hozzátok. Sosem hittem volna, hogy egyszer lesz utam Moszkvába. Mindig is az volt bennem, hogy folyton hideg van ott és számomra nagy unalom lenne az egész. Természetesen ezen gondolatokat nagyon hamar megbántam amikor megérkeztünk az orosz fővárosba.

Én a zene szerelmese vagyok. Ha megtetszik valami új stílus, új zene, akkor elég hamar rá tudok kattani. Így volt a ‘Wave és a Witch-house’ stílussal is. Nálunk nem igazán találni olyan közösséget, ami ezekkel az irányzatokkal foglalkozik. (sőt kb senki sem hallgassa)

Elég hamar rájöttem, ennek a műfajnak főként Lengyelországban és Oroszországban van bázisa. Nagy szerencsémre a barátnőm a Facebookon talált egy nagyon jó kis eseményt. Pont a kedvenc előadóink voltak a fellépők, tehát tudtuk, hogy a kedvenc zenéinket biztosan hallanánk, ha elmennénk a bulira. Az event moszkvai volt, a dátum pedig március 6-ra szólt. Kecsegtetően hangzott a dolog. Nem is haboztam sokáig. Másnap mindent megdumáltunk a kedvesemmel és a végén megszületett a döntés: Vágjunk bele!

Utánanéztünk a dolgoknak és elkezdtük tervezni a kiruccanást. Tudni kell, hogy Oroszországba kötelező a vízum. Viszont mielőtt vízumot igényeltünk szükségünk volt igazolásra (meghívó / Invitation list) a szállásról, valamint az egészségügyi biztosítást is intézni kellett. Mikor mindent fontos igazolás/papír megvolt, felvettük a kapcsolatot a pozsonyi Orosz Nagykövetséggel. Időpontot kellett kérni, utána megjelenni a megadott dátumkor az összes papírral és útlevéllel. Az útlevelet természetesen ott hagytuk, azt ők vízummal együtt elküldték a lakcímünkre. A vízum igénylése 60 € / fő volt, az előbbi említett Invitation list pedig 10 € / fő volt.

A vízum igénylése után, rá a tizedik napon megis kaptuk az útleveleinket. Egyébként a repcsijegyek 120 €-ba kerültek oda-vissza, pozsonyi indulással. A barátnőm és egy másik pár volt az útitársunk.

A trip március 5-én vette kezdetét. Az Orosz reptér nem valami extra, voltam már fullosabb reptéren is. Volt pár maszkos ‘korona vírusos laborruhás alak’, de semmi ellenőrzés nem volt. A pozsonyi reptér kihalt, míg a moszkvai tele volt emberrel.

Az első kitűzött cél a szállás volt. Nem akartunk taxizni, így a vonatot választottuk. Ahhoz képest, hogy a vonatjegy árusító nem tudott angolul, elég gyorsan rájött hogy hova akarunk menni. Megvettük hát a vonatjegyet és a reptérről elindultunk Moszkva szívébe. Mindenképp a centrumban szerettünk volna lakni,ahhoz képest nem is volt drága. 3 éjszakára kb 300€-t fizettünk négyen. Már a vonatúton tátva volt a szánk. Rengeteg szép épületet láttunk az ablakból nézelődve. Negyven percre rá már a szálláson találtuk magunkat. A bejutás egész nehézkes volt, mivel a hölgy aki fogadott minket egy kukkot sem tudott angolul. Nagy nehezen megmutatta a szobákat.

Másnap (pénteken) reggeli után egyből útnak indultunk metróval a Vörös térre. Merem jelenteni gyönyörűek a moszkvai metrók, sehol sem láttam még ehhez foghatót – freskók, gyönyörű lámpák, egyszerűen csodaszép volt. Persze mindenütt AK 47-es őrök figyeltek a rendre. Egyébként a metrójegy sem volt drága. Ha jól emlékszem 6 € volt 3 napra fejenként.

A Vörös tér adta magát. Monumentális és az erőtől duzzadó tér elkápráztatott minket. Kívülről megnéztük a Lenin mauzóleumot és az ‘Alladin Katedrálist’ (Boldog Vazul-székesegyház). Azért hívom Aladdinak mert szerintem a mesében is ilyen hasonló volt. Később Jamie olasz éttermében ebédeltünk ami leírhatatlan volt. A kaja istenkirály és persze a vodka is hozta a formáját.

Szebbnél szebb épületek követték egymást, melyek mind robosztusak voltak. Itt aztán tényleg nem öl meg téged az unalom. Kapkodtuk fejünket ide-oda, annyi volt a látnivaló. Latin írásmódot ne keress itt, itt az azbuka hódít. Minden oroszul van kiírva. Az euróról hallani sem akartak, úgyhogy váltottunk orosz pénzt, vagy ha tehettük kártyával fizettünk. Ami érdekesség, hogy az oroszok imádják a virágokat. A város tele volt virágüzletekkel. Volt hogy a metrón hazajövet kb 10 embernél volt tulipán, vagy másfajta virág.

Amit negatívumként fel kell hoznom, hogy az oroszok többsége nem beszéli az angolt, bár szerintem ez a megállapítás őket aztán hidegen hagyja. Eléggé távolságtartóak, sőt, volt pár egyén, akik egyenesen bután viselkedtek velünk.

Péntek este volt a nagy zenés buli. Nehéz szavakba öntenem. Brutál jó volt!

Szombaton kis pihi után a város felhőkarcolóit lestük meg. Moszkva keményen modernizálódik és gombamódon nőnek ki a hatalmas irodai épületek.

Gépünk vasárnap délután indult vissza Szlovákiára. A nyelvi kommunikációval a reptéren is akadtak gondok. Először a csomag méretekkel voltak gondok, de hiába mondtuk, hogy nem tudunk oroszul egyszerűen nem érdekelte őket. Oroszul beszéltek hozzánk széttárt kezekkel. Kis idő elteltével jött egy hölgy aki úgy ahogy tudott angolul. Végül kiderült, hogy a repjegyen más csomag méret van beírva. Ezt kis ráfizetéssel megúsztuk. A másik gond az volt hogy, hogy a másik lány aki jött velünk az útlevelén ott volt a neve utáni ‘ová’. A repjegyről viszont hiányzott. A probléma ugyanaz volt. Nem értettek minket és mi sem őket. Sebaj, ha jövök ide netán a jövőben vissza, akkor inkább én vágom be az orosz nyelvtant.

Így összefoglalva, Moszkva egy stíl hely. Egy bazi nagy világváros, ahol mindenki megtalálja számítását, még TE is

Kardos István

Címkék: lenin, metró, moszkva, Oroszország, repjegy, székesegyház, útlevél, virágárusok, vörös tér, zenevilág