Jópár év szökött el előlünk, mikor még utoljára láthattuk Erdélyt. Egyszer egy gondolat villant be, majd körvonalazódni kezdett egy terv arról, mi lenne, ha ismét bekopognánk a belevaló székelyekhez. Kedvenc fapadosunknál már Marosvásárhelyre is el lehet jutni, röpke egy órás repülési menetidővel. R
Ejj, amikor a barátaim pontosan tudják, hogy mennyire utazás bolond vagyok, merészebbnél merészebb ötletekkel állnak elő. Kirándulásaim desztinációjainak élvonalában idén a lagzik állnak. Tuti azért, mert imádok mulatni, s kár lenne ha ilyen jó dolgokból maradnék ki. Egyszerűen bevonzom. Mese nincs.
Kolozsvár és Székelyföld egy szeletének megismerése után, erdélyi barangolásainknak még nem volt vége. Egy tartalmas nap volt még betervezve Brassó városába, valamint Törcsvár várába. Számomra az út odafelé eléggé fáradtságosan telt, mivel előző este a csíkszeredai Ólommadárban sikerült egy székely
Utunk Kolozsvárt elhagyva Székelyföld belsejébe vezetett. Csíkszereda volt a célpont, mivel egyik kedves ismerősünknek nagymamája a városban élt és a rég nem használt panzióját hajlandó volt nekünk hadra kész állapotba hozni. Eléggé lestrapált állapotban érkeztünk, zökkenőkkel teli út volt, mivel Ma
2015 májusa. Az ég kék, a fű zöld, mi pedig az ujjainkat a térképre mutatva Erdélyre szegeztük. Nyilván az erdélyi kalandunknak ez esetben volt üzleti színezete is, de adtunk a kultúrának rendesen most is. Hogy mit kell tudni Erdélyről? Arra most ott lesz a Google barátunk, ő megismerteti velünk „Tü
„Bárhová is utazik az ember, bármilyen tájat is fedez fel, ha ezt a barátaival együtt teszi, bárhol otthon érezheti magát.”
„Az utazás irányt mutat nekünk abban, hogy felkeltsük azt a vágyat magunkban, hogy felfedezzünk valami maradandót.”
