nemiszerv-sziklák, önmagát mumifikáló szerzetes, árvíz-veszély, ehető madárfészek, malacokkal malackodás kapibarákkal bandázás, péniszbarlang, elefántsétáltatás, gyomorrontás, majomtámadás, gyászolás – ez mind belefért a 10 napos thaiföldi kiruccanásba.

De kezdjük az elején!

December 1-jén Budapestről Münchenbe, Münchenből Bangkokba tartottam a világ legnagyobb utasszállító repülőgépén, a LH A380-on. Néhány paraméter erről a monumentális vasmadárról: hossza 73 m, felszálló tömege 560 t, utazósebessége 903 km/h. Eszméletlen! Az út gyorsan elrepült az eszem-iszom, filmnézés és jó társaság mellett, ugyanis egy szintén szólón utazó srác ült mellém, akivel elcsacsogtuk az időt. Bangkokból néhány órás várakozás után repültem tovább Koh Samui szigetére. A rövid, egy órás repülőút ellenére a helyi Thai Airways járaton mennyei halat szolgáltak fel. Le voltam nyűgözve! Ezt tetézte a sziget parányi reptere, ami nagyon kedves benyomást keltett bennem; landolás után pedig aranyos, nyitott terepjárókkal fuvaroztak bennünket a terminálig.
Előre felkészültem e-SIM-mel, taxi appokkal a telómban (Bolt, Grab) hívtam is egy taxit, aki elvitt a Chaweng tengerparton fekvő szállásomhoz. Chaweng vibráló üdülőhely, tele tengerparti bárokkal, éttermekkel, ahol esténként jellegzetes tűz show-ban tudsz gyönyörködni. A 26 órás utazást ki kellett pihennem, ugyanis másnap érkezett Szilvi barátnőm, akivel bele is vetettük magunkat a sziget felfedezésébe.

Irány a Bahamák thaiföldi változata! Koh Samuitól 20 percnyi hajóútra fekszik a Malac-sziget, amit mindenképp látni szerettem volna. Így ezt egy fakultatív progi keretén belül abszolváltuk. Egy kis sznorkelezéssel kezdtünk, ezt követően érkeztünk meg a szigetre, ahol a helyi malackák szabadon élnek. Megéri elővigyázatosan közeledni feléjük, tenyérből etetni nem ajánlott, de tányérból nagyon szívesen elveszik az eledelt, amit a szigeten kis thai baht fejében be tudsz szerezni. Hogy mi okból került a malacpopuláció a szigetre, rejtély. Több magyarázat is él: egyesek szerint tengerészek telepítették őket ide tenyésztés céljából, mások szerint egy hajótörés után kötöttek ki a szigeten, van, aki szerint viszont csupán turisztikai attrakció végett hozták ide őket. Egy biztos, nem mindennapi élmény, hogy a parton malacok szaladoznak körülötted, míg te a frissen bontott kókuszt iszogatod.

A majd 230 km2-es szigeten bőven akad látnivaló. Thaiföld buddhista vallásából eredően templomokban, Buddha-szobrokban nincs hiány. Következő nap az esőre álló időben ezeket barangoltuk be: Nagy Buddha templom, Wat Khunaram. Wat Khunaram templomában található egy mumifikálódott szerzetes, aki több mint 50 éve változatlan állapotban látható az üvegvitrin mögött. A szerzetes megjósolta saját halálát és természetes úton kezdte magát mumifikálni: szigorú diétát követett. Luang Pho Daeng 1973-ban, 79 évesen hunyt el meditáció közben. Testét mesterségesen sose tartósították.

A természeti nevezetességeket is körbejártuk a szigeten: a Tarnim varázskertet 77 éves korában kezdte építeni egy duriántermesztő, aki minden kőszobrot, Buddha-szobrot kézzel faragott. A helyiek egyáltalán nem szemérmesek – mosolyogva állapítottuk meg Szilvivel a következő természeti képződmények láttán, amik természet alkotta nemiszerv-sziklák voltak: Hin Ta Hin Yai, azaz magyarul Nagypapa és Nagymama. A férfi nemiszervből mind nyugalmi, mind izgalmi állapot fellelhető a parton. Kert, sziklák után a Na Muang vízesés sem maradt ki. A sziget legszebb tengerpartjain a Chaweng strandon, Lamai strandon is mindenképp meg kell mártózni. Ha egy kis adrenalinért cserébe lélegzetelállító kilátásban szeretnél részesülni, akkor a The Best Samui a te helyed! A felfelé vezető dzsipes út enyhén szólva necces: rettentő meredek. Kifelé menet egy – feltehetőleg – turista sem tudta felmérni a terepet, kisebb balesetet szenvedett, a sofőrünk állt meg a segítségére. De a kilátásért cserébe az út minden izgulást megér! A különböző természetes alapanyagokból készült installációk (hold, kéz, arc) szintén lenyűgözőek.

Ha Samuin jársz, nappali/éjszakai piacra is mindenképp látogass el! Rengeteg helyi finomságot tudsz kóstolni. A helyi curry, pad thai, mangós ragacsos rizs isteni! Gyümölcsök közül nálam a mangosztán és a friss kókuszdió leve lett a befutó. A helyiek azt tartják, hogy a kókusz antioxidáns tartalma miatt marad sokáig fiatalos a bőrük; na meg a pozitív, mosolygós életszemléletük miatt. A fűhasználat legalizált, így ezt is módodban áll kipróbálni.
Három nap után Samuinak búcsút intünk és már szállunk is fel a kompra, ami a szárazföld felé száguld velünk. A kompról át egy kisbuszba, amivel következő helyszínünkre, Krabi tartományba tartunk. 8 órás utazás után meg is érkeztünk Ao Nang városába.

Ha Thaiföldre utazol, érdemes a monszunnaptárat szem előtt tartani, ugyanis az országban nem egységes a monszunidő. Decemberben Thaiföld déli régióiban óriási árvíz volt. Koh Samui szigetén pedig december közepéig elhúzódik a monszunidő – mi szimplán szerencsésen kifogtuk, hogy az itt tartózkodásunk alatt nem esett jelentős csapadék. Krabi térsége viszont tökéletes helyszín decemberi kimozdulásra.
Mikulás napját a megszokottól eltérően ünnepeltük Thaiföldön. Ao Nangból ugyanis egy egynapos fakultatív kiruccanásra indultunk egy fél óra autóútra található elefánt menhelyhez, ahol testközelből tudtunk az ázsiai elefántokkal foglalkozni. Megsétáltattuk őket, közben megsimogattuk és meg is etettük őket banánnal, cukornáddal. Nem is sejtettem, hogy az elefántok mennyire válogatósak, egyikőjük ugyanis szabotálta a cukornádat.
Következő megállónk a Tigris barlang templom volt. Ekkor még mit sem sejtve arról, hogy thaiföldi utunk legkeményebb kardió edzése vár ránk: 2 órás meredek, magas lépcsőmászás. A 309 m magasan fekvő csúcsra pontosan 1260 lépcső vezetett, amit 1 óra mászással lehetett meghódítani és persze ugyanennyi időbe telt a lejutás is. A lépcsőmászást a helyi majmok is nehezítik. A hegy tetején egy Buddha szobor található és természetesen pazar kilátás. Vízzel mindenképp megéri felszerelkezni, ugyanis a hegytetőn nincs semmilyen bolt, vizet legrosszabb esetben egy csapból lehet inni – én ezt nem kockáztattam meg…

Ha Krabiba jössz, megéri Krabi Town helyett Ao Nangban lakni, ugyanis ebből a városból indulnak a hajótúrák a környező szigetekre. Thaiföld híres a jellegzetes hosszúfarkú csónakjairól. A szomszédos Railay strandra ilyennel hajókáztunk át. A strandon sokat nem időztünk, helyette bebarangoltuk, körbesétáltuk a térséget. Benéztünk a Gyémánt mészkő barlangba, ahol látványos cseppkövek (sztalagmitok/sztalaktitok) és denevérek vártak. Innen a gyönyörű Phra Nang strandra vettük az irányt, ahol varánusztól kezdve péniszbarlangon át mindennel is találkoztunk. A barlangot a helyiek különféle méretű, fából faragott péniszszobrokkal töltötték meg, hogy ezzel tiszteljék a hercegnőt, és termékenységet, illetve szerencsét kérjenek tőle. Ha a Phra Nang strandra érkezel, étellel, itallal mindenképp készülj, mert a strandon meglepő módon nincs bolt/ étterem/ bár – csak a természet lágy öle.

Thaiföld talán legikonikusabb helyszíne a Phi Phi szigetcsoport Maya-öble. A tökéletes Insta képek helyszíne. Mindeddig a napig rejtély volt számomra, hogy a viharba készülhet mindenkinek tökéletes fotója zavaró háttérfürdőzők nélkül. Tadááá, mert senki sem fürdik a vízben. Tilos! Az öblöt, amit Leonardo Di Caprio A part című filmje tett virálissá, a 2000-es években a tömegturizmus okozta súlyos károk miatt bezárták, ugyanis elpusztultak a korallzátonyok és csökkent a cápapopuláció. A környezet helyreállítása érdekében több évig zárva tartották, majd 2022 januárjában nyitották meg újra, de szigorú korlátozásokkal. A korlátozás közé tartozik, hogy az öbölben tilos fürdeni. Kizárólag a parton lehet sétálni, ha nincs tömegnyomor… Mi nagyon szerencsésen kifogtuk, az idegenvezetőnk megnyugtatott, hogy az aznapi, kevés turistának számított. Az idő gyönyörű volt, délután a Nap is csillogó türkizkékre festette a víz színét. Mesés látvány volt. Fakultatív programunk a Maya-öblön kívül sok egyéb gyönyörű helyszínt tartogatott még. Például a Phi Phi Don sziget Majom partját. Előre figyelmeztettek bennünket, hogy értéket/táskát ne vigyünk magunkkal a partra, mert egykönnyen a makákók tulajdonába kerülnek. Kedvencük az iPhone. A vadon élő majmok cuki-mukinak tűnnek mindaddig, amíg az általuk befoglalt kenut nem akarod használni, mert akkor rögtön rád támadnak, sőt, megharapnak. Ha nem vagyok szemtanúja, el sem hiszem. Az egyik férfira, aki a kenut akarta használni egy majomcsapat támadt rá. Megéri körültekintőnek lenni!
A nap további részében sznorkeleztünk, fürdőztünk a Pi Leh lagúnában. Tudtad, hogy létezik ehető fecskefészek? Bizony, bizony! A turisták elől jelenleg zárva tartó Viking barlang egyrészt a falfestményeiről híres, másrészt a fecskéiről, akiknek itt gyűjtik be a nyálból készült ehető fészkeit. A fészkekből igazi gourmet fogások készülnek: a fehérjében gazdag, zselatinos anyagból készült leves különleges csemege, amelynek ára a magas kereslet és a veszélyes betakarítás miatt elérheti a több ezer dollárt kilogrammonként.
Programunk utolsó megállója a Bamboo sziget volt, ami a nap top helyszíne lett számomra. Gyönyörű fehér, puha, aprószemű homok. A nap végére viszont már annyira kimerültünk és a Nap is leszívta az energiánkat, hogy itt már csak vegetáltunk a parton mielőtt visszaindultunk Ao Nangba. A motorcsónakos túra a hotelünk előtti kikötőbe érkezett vissza. Reggel még menő ötletnek tűnt a motorcsónak orrába ülni, csupán azzal nem számoltunk, hogy a csónak rettentően fog dobálni és a leégés esélyét is növeljük, úgyhogy délután kénytelenek voltunk saját érdekünkben hátraülni.
Ao Nangban sok a fiatal, így szórakozásra, bulizásra is bőven akad lehetőség. Pláne így karácsony közeledtével nagyon érdekes volt megtapasztalni, hogy rengeteg helyszín karácsonyi díszekben pompázott és a Last Christmas-re buliztunk 30 fokban, papucsban.

Thaiföldi utunk harmadik, egyben utolsó megállója Bangkok volt, ami Krabiból másfél órás repülőúttal közelíthető meg. A Chatuchak kerületben laktunk, a kék metróvonal mentén, hogy egyszerűen tudjunk közlekedni – ugyanis a város hatalmas, a távolságok pedig meglepően nagyok.
Bangkok messze híres gyönyörű templomairól. Ha Wat Arunba, a Hajnal Templomába készülsz, ne hagyd ki a thai kosztümös fotózást. Vétek! A környék tele van szalonokkal, ahol thai ruhát kölcsönözhetsz, mellé sminket, frizurát készíttethetsz. A profi fotózást követően a kosztümben még körbe is járhattuk a templomkomplexumot. Átöltöztünk majd átkeltünk a Csaophraja folyón – a komp jegy ára meglepően olcsó volt, mindössze 14 cent. Utunk a Wat Pho templomhoz vezetett, ahol Thaiföld egyik legnagyobb Buddha szobra, a Fekvő Buddha található, ami 46 méter hosszú és 16 méter magas. Következő megállónk a Nagy Palota volt. Bár a királyi család ma már nem itt él, itt található Thaiföld legszentebb buddhista temploma, a Smaragd Buddha temploma. A szobrot annyira tisztelik, hogy tilos volt fényképezni. A gyönyörű épületek között sétálva egy gyászoló tömegbe is belefutottunk: a thaiföldi anyakirályné októberi halála miatt az ország egyéves gyászidőszakot tart, és minden nap megemlékezéseket szerveznek.
A templomokba a megfelelő öltözet elengedhetetlen: fedett váll, hosszabb szoknya vagy nadrág, és mindenképp kényelmes cipő, mert rengeteget kell gyalogolni.
Bangkok híres a rooftop bárjairól. Az egyik leghíresebb a Másnaposok 2. filmjelenet Sky Barja. Mi végül a Tichuka Rooftop Bar mellett döntöttünk, ahonnan eszméletlen kilátás nyílt a metropoliszra. A rooftop báron kívül a világ első immerzív klubját is kipróbáltuk, az Elysium Super Clubot. Több emelet, különböző zenei stílusok, rooftop bár és minden érzékszervedet rabul ejtő dizájn – még a mosdóhoz vezető folyosó is látványosság volt.

Bangkokban sem hagytuk ki az állatos élményeket: malacok, elefántok, majmok után meglátogattuk egy vízidisznó kávézót is, ahol kapibarák és szurikáták szaladoznak szabadon. Egy kávé mellett meg lehet őket etetni, simogatni.

Ami a közlekedést illeti: az élmény kedvéért érdemes kipróbálni a helyi tuk-tukot, de kötelező alkudni. A taxi/Bolt nagyon kedvező árú, a metrón és buszokon viszont igazi jégverem van, úgyhogy mindig legyen nálad egy felső, ha nem akarsz megfagyni.
A thai gasztronómiáról csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, az egyik kedvenc konyhám: különféle pad thai-ok, sült banán, sült rizs, tom yum leves, mangós rizs, kókusz – ezek biztosan hiányozni fognak. Indulás előtt egy személyes jótanács: házi pálinkát a biztonság kedvéért megéri bepakolni a bőröndödbe és reggelente fertőtleníteni – én is így tettem – 1 nap kivételével… a végeredményt szerintem sejted. 😀

Ez a 10 napos thai kaland igazi élménydömping volt. A trópusi Koh Samuitól kezdve, Krabi mesés strandjain keresztül, Phi Phi szigetein át a vibráló Bangkokig – minden nap adott valami olyat, amire még sokáig mosolyogva fogok visszagondolni. Aki egyszer megtapasztalja Thaiföldet, az kétségtelenül visszavágyódik a trópusi tájak, gazdag kultúra és a helyiek vendégszeretete miatt.

Nagy Annamária

Címkék: A380, aonang, bangkok, Buddha, buddhizmus, chatuchak, chaweng, curry, ehetőfészek, elefánt, Elysium, grab, hintahinyai, kapibara, kohmadsum, kohsamui, kókusz, krabi, majom, malacsziget, mangostickyrice, mangosztán, mayaöböl, mumifikáltszerzetes, padthai, péniszbarlang, phiphi, phiphidon, phranang, railay, smaragdbuddha, szurikáta, thaiföld, ThebestSamui, tichuka, tigristemplom, tomyam, tuktuk, tűzshow, watarun, watpho, WatPlaiLaem