Logo
PRÁGA – „a Moldván úszó fenséges arany hajó“
2015.12.17.

PRÁGA – „a Moldván úszó fenséges arany hajó“

Szerző: Borka Zoltán

Prága nálam a városok tekintetében a „nagy Ő.“ Járjak bárhol a világban, lássak számtalan szép helyet, Ő mindig kivételes helyet fog elfoglalni a szívemben. Nagy öröm volt számomra, hogy 2015 decemberében, a karácsonyi vásárok idején ismét sétálhattam ódon macskaköves utcáin.

Hárman vágtunk neki az útnak. Egy kisebb pozsonyi időzés után, hétfő kora estére értünk a szállásunkra. Szállodánk a prágai Kisoldal (Malá Strana) oldalán, a történelmi épületek közé beékelődve, logisztikai szempontból szinte tökéletes helyen volt. Mögöttünk a Prágai vár (Hradzsin) magasodott, előttünk pedig a Károly-híd mutatta az irányt az Óváros felé. Az nap este maradt annyi erőnk, hogy komótosan a Károly-hídon átsétálva az Óvárosba érjünk. Gyönyörűen feldíszített karácsonyfa, kellemes illatok, ízek és embertömeg fogadott minket. Éreztem, hogy lelkem megpihen, a hangulat pazar volt. Miután elidőztünk a Főtéren, éreztünk annyi energiát magunkban, hogy felsétáljunk a várba is, mivel Prága esti fényében úszva mutatja meg igazi szépségét. Csodás és nyugodt panoráma várt minket. Az efféle látványtól az ember jobban is alszik, főleg úgy, hogy mi még a hangulatunkat megtoltuk az este folyamán pár korsó finom cseh sörrel.

A következő nap elég tartalmasra sikeredett. Míg a többiek aludtak én addig kora reggel kisétáltam a Károly-hídra. Egy kis séta oda-vissza a hűvös reggelben és rögtön feltöltődtem. Miután mindenki hadrakész állapotba került úgy láttuk jobbnak, hogy rögtön rohamozzuk meg a várat. A várkomplexumba vezető macskaköves utcákon kis boltok, templomok, tradicionális cseh kocsmák, és remek éttermek sorakoznak. A vár előtt a Hradzsin tér várt minket. Számos előkelő rezidencia épült itt. A tér talán legegyedibb és legkülönlegesebb épülete a Schwarzenberg-palota, legdíszesebb épülete pedig a vár bejáratánál elhelyezkedő Érseki palota. Szinte egy teljes napot eltudtunk volna tölteni a várban. A Szent Vitus székesegyház, a fehér tornyokról ismert Szent György bazilika, az Arany utcáska, a Daliborka torony mind-mind ékes bizonyítéka annak, hogy Prága Európa egyik kicsesdoboza.

A várat elhagyva egy kisebb kitérőt térve, a cseh Nemzeti Színház mellett elsétálva, a Vencel térre mentünk. A térről szinte teljesen kitiltották a járműveket, így zavartalanul sétálhatunk, nézelődhetünk. A tér felső részén áll a Szent Vencel emlékmű, melynek középpontjában a szent lovas szobra magasodik, lábainál pedig az ország védőszentjeinek életnagyságú szobrai sorakoznak. A tér mögött a Nemzeti Múzemum magasodik. Ez Csehország legnagyobb, és legrégebbi múzeuma. Többmilliós gyűjteményében régészeti, és természettudományos leletek, ásványok (Európa legnagyobb ásványgyűjteménye), érmék, és egyebek találhatók.

A Vencel tértől nem messze található a Lőportorony, mellette pedig a Reprezentációs ház. Természetesen oda is elsétáltunk, hiszen csap pár percnyire van a tértől, onnan pedig egyenes út vezetett az Óvárosi térre. Ott jobban elidőztünk, hiszen látványosságból volt elég – Husz János szobra, Városháza, Tyn templom és az ikonikus csillagászati óra.

Az este vészesen közeledett. Jobbnak láttuk, hogy szállásunkra visszatérve egy kicsit erőt gyűjtsünk, mielőtt nekiindulunk az éjszakának. Az éjszaka eléggé hosszúra sikeredett, még a drezdai utunkat is egy nappal odébb kellett tolni, mivel eléggé leamortizált állapotban voltunk azon a reggelen. Egész délutánig pihentünk, és csak utána mentünk ki ismét a városba, pontosabban a csendesebb részére, az ún. Kampára. Csendélet a megfáradt embereknek Prága ezen része, ahol csatornák és vízre épült házak fogadtak minket. Onnan eltáncoltunk a Táncoló házhoz, majd metróval be ismét az Óvárosba, pontosabban a Josefov városrészbe, az egykori zsidónegyedbe. Mintha egy elő történelemkönyvbe csöpppentünk volna. A nap zárása, a Párizsi utcán átsétálva ismét az Óváros volt.

Este igyekeztünk jobban viselkedni, mivel másnap még Drezdába is elakartunk autózni. Így is sok minden kimaradt, amit nem tudtunk megnézni Prágában. Kimaradt a város „másik“ vára, a Vyšehrad, de mondjuk olyan múzeumok, helyek, melyek általában beindítani szokták az ember fantáziáját: KGB múzeum és a Szexuális segédeszközök múzeuma. Ez a világ első olyan múzeuma, amely minden olyan tárgyat bemutat, ami az emberi szexualitással kapcsolatban van. Mozijában régi erotikus fimeket vetítenek.

Nagy szerencse, hogy nem kell sokat utazni, hogy ezeket pótoljuk. Így aztán rengeteg épület, múzeum, park, városrész van, melyek mind felfedezésre várnak.

Borka Zoltán
Kádek Péter, Patrik Rybár


Címkék: , , , , , , , , ,