Miért írtam, hogy egy álom beteljesülése? Az elmúlt években legalább kétszer megcéloztuk, hogy márpedig Sarajevo nekünk kijár. Füstbe ment terv volt az egész. Mindig valami közbevágott, de idén ránk mosolygott a szerencse. Most éltünk a lehetőséggel! Sarajevóba az érkezés számomra nem volt leányálom
Miután Neumban kiáztattuk a lábainkat, kocsinkba pattanva Trebinje felé száguldottunk. Haláli egy út volt Trebinje felé. Azért írom, hogy haláli, mert azok a szűkös szerpentinek mindenek voltak, csak nem biztonságosak. Ráadásul a bérelt kocsink egy kész tragacs volt erre az utakra. Csoda, hogy nem k
Blagaj nincs messze Mostar városától. Húszperces autóút és ott vagy. Nem gondoltam volna, hogy így el fog húzódni a blagaji kitérőnk. Éhesek voltunk, mint egy orosz hadifogoly. Hoztuk a formánkat és ismét letámadtuk az egyik helyi éttermet. Úgy kell elképzelni, mint egy partizánakciót. Az egyik előr
A szerpentines utak kavalkádja után estére megérkeztünk Mostarba. Szinte sorsszerű, hogy a hotel előtt épp három üres parkoló volt, amire egyből le is csaptunk. Természetesen már várt minket a hotel recepciósa, aki egyben a tulaj is volt. A gyors egyeztetés után elfoglaltuk a szobákat. Nagy meglepet
Van ez a balkáni imádat, ami úgy terjed, mint nemibaj egy török háremben. Eszméletlenül szexi és eredeti. Temperamentumos és őszinte, valamint határtalanul vendégszerető. Ilyen feltételek mellett, amit a Balkán kínál nem volt nehéz összeszedni nekem és Petinek tíz embert. Már a tavalyi albáni “utols
„Bárhová is utazik az ember, bármilyen tájat is fedez fel, ha ezt a barátaival együtt teszi, bárhol otthon érezheti magát.”
„Az utazás irányt mutat nekünk abban, hogy felkeltsük azt a vágyat magunkban, hogy felfedezzünk valami maradandót.”
