Hihetetlen, hogy több, mint fél évszázada megy ez a színházi dzsembori a felvidéki magyarság egyik központi városában, Komáromban. A zsűri, a színjátszók, és a szám cserélődik, de a név nem: 52. Jókai Napok. Kádek Péter
Kolozsvár és Székelyföld egy szeletének megismerése után, erdélyi barangolásainknak még nem volt vége. Egy tartalmas nap volt még betervezve Brassó városába, valamint Törcsvár várába. Számomra az út odafelé eléggé fáradtságosan telt, mivel előző este a csíkszeredai Ólommadárban sikerült egy székely
Utunk Kolozsvárt elhagyva Székelyföld belsejébe vezetett. Csíkszereda volt a célpont, mivel egyik kedves ismerősünknek nagymamája a városban élt és a rég nem használt panzióját hajlandó volt nekünk hadra kész állapotba hozni. Eléggé lestrapált állapotban érkeztünk, zökkenőkkel teli út volt, mivel Ma
2015 májusa. Az ég kék, a fű zöld, mi pedig az ujjainkat a térképre mutatva Erdélyre szegeztük. Nyilván az erdélyi kalandunknak ez esetben volt üzleti színezete is, de adtunk a kultúrának rendesen most is. Hogy mit kell tudni Erdélyről? Arra most ott lesz a Google barátunk, ő megismerteti velünk „Tü
Ha visszagondolok arra, hogy milyen számomra Lengyelország egykori fővárosa, az európai kultúra egyik fellegvára, akkor azt nehezen tudnám szavakba önteni. Lenyűgözött, elvarázsolt. Mese volt lelkemnek, mikor ódon macskaköves utcáin sétálva, éreztem gazdag történelmét és lüktető életét. Azok a pilla
„Bárhová is utazik az ember, bármilyen tájat is fedez fel, ha ezt a barátaival együtt teszi, bárhol otthon érezheti magát.”
„Az utazás irányt mutat nekünk abban, hogy felkeltsük azt a vágyat magunkban, hogy felfedezzünk valami maradandót.”
